A hivatalos adatok szerint Kína teljes áruforgalma elérte a 33 61 billió jüant (mintegy 4,7 billió USD) januártól szeptemberig, ami 4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az export 7,1%-kal 19,95 billió jüanra nőtt, míg az import 0,2%-kal 13,66 billió jüanra csökkent. Csak szeptemberben Kína teljes kereskedelmi értéke elérte a 4040 billió jüant, ami 8%-os éves-növekedés{14}}az éves összehasonlításban.
A világgazdasági ellenszél és a bonyolult külső környezet ellenére Kína külkereskedelme továbbra is rugalmasságot és folyamatos növekedést mutatott.
A sajtótájékoztatón Wang Jun, a Vámigazgatási Főigazgatóság biztos-helyettese kiemelte, hogy az új minőségi termelőerők folyamatos növekedése és a kulcsfontosságú iparágak korszerűsítése létfontosságú szerepet játszott az exportnövekedés fenntartásában. "Kína exportstruktúrája továbbra is optimalizálódik és innovációra törekszik" - mondta Wang.
Az első három negyedévben az ipari robotok exportja 54,9%-kal nőtt, tükrözve az ország növekvő erejét az intelligens gyártás terén. Eközben a szélerőművek exportja 23,9%-kal nőtt, mivel Kína megújulóenergia-ágazata felgyorsítja terjeszkedését a globális piacokra.
Az elemzők megjegyzik, hogy az adatok alátámasztják Kína folyamatos átmenetét a csúcstechnológiás és zöld export felé, amelyek a külkereskedelmi rugalmasság és versenyképesség új mozgatórugóivá válnak.
