A Vámigazgatási Hivatal december 8-án közzétett adatai szerint Kína teljes áruforgalma januártól novemberig elérte a 41210000000000 jüant, ami 3,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az export összesen 24,46 billió jüant tett ki, ami 6,2 százalékos növekedést jelent, míg az import 16,75 billió jüan volt, ami 0,2 százalékos növekedést jelent.
A Belt and Road kezdeményezésben részt vevő országokkal folytatott kereskedelem továbbra is kulcsfontosságú növekedési motor volt. Ugyanebben az időszakban Kína importja és exportja ezekkel a partnerekkel elérte a 21,33 billió jüant, ami 6 százalékos növekedés, ami az ország teljes külkereskedelmének 51,8 százalékát teszi ki.
Az iparági szakértők ezt az erős teljesítményt számos tartós előnynek tulajdonítják. Először is, Kína teljes ipari és ellátási láncai továbbra is szilárd támogatást nyújtanak. Az ország világszerte az első helyen áll a több mint 200 fő ipari termék kibocsátása tekintetében. Az olyan iparágak, mint az új energetikai járművek és a fotovoltaikus berendezések, versenyképes költségekkel és nagy hatékonysággal képesek reagálni a globális keresletre, biztosítva a stabil szállításokat és alátámasztva az exportrendeléseket.
Másodszor, az export szerkezete tovább fejlődött. A mechanikai és elektromos termékek a teljes export több mint 60 százalékát teszik ki, miközben a csúcstechnológiás termékek{2}} az exportnövekedés egyre fontosabb forrásaivá váltak.
Harmadszor, Kína diverzifikált piaci stratégiája hatékonynak bizonyult. A Belt and Road partnerországokkal való bővülő kereskedelmi kapcsolatok segítettek ellensúlyozni a hagyományos piacok ingadozásait, és csökkentették az egyes régióktól való függést.
Emellett a digitalizáció és az üzleti modellek innovációja új lendületet ad a külkereskedelemnek. A határokon átnyúló e-kereskedelem a növekedés egyik fő hajtóereje, míg az OEM gyártásról a márka-exportra való áttérés jelentősen növelte a kínai termékek versenyképességét a globális piacokon.
